Uncut News Hungary

Minden Rómához való hasonlóságunk ellenére, és még ha megértjük is, hogy Róma miért omlott össze, nem kerülhetjük el Róma sorsát azzal, hogy megpróbáljuk elkerülni Róma hibáit. Igen, a korai kereszténység analógja rágja szét civilizációnk alapjait. És igen, egy virtuális barbár invázióval kell megküzdenünk. De van egy másik tényező is, ami szerintem a rómaiak ellen dolgozott és dolgozik ellenünk... egy olyan, amit Gibbon nem vett figyelembe. Nem kerülhetjük meg a termodinamika második törvényét, amely szerint az entrópia mindent legyőz, és idővel minden rendszer leépül és leáll. És minél összetettebbé válik egy rendszer, annál több energiára van szükség a fenntartásához. Minél nagyobb és bonyolultabb, összekapcsolt és egymástól függő rendszerről van szó, annál inkább hajlamos az összeomlásra és a katasztrofális meghibásodásra. Ez vonatkozik az országokra és a civilizációkra is. A rómaiak a tudományos, mérnöki, gazdasági és egyéb ismereteik határain belül elérték fizikai határaikat. Civ...

  Most pedig a köztetek lévő druidák kedvéért. A talaj kimerülése, az erdőirtás és a környezetszennyezés - amelyek elősegítették a járványok kialakulását - gondot jelentett Róma számára. Ahogyan az ólommérgezés is, mivel a fémet széles körben használták étkezési, ivóeszközökhöz és főzőedényekhez. Mindezek egyike sem tudta lerombolni a rendszert, de nem is javított a helyzeten. Ma talán a gyorséttermi ételekkel, az antibiotikumokkal az élelmiszerláncban és az ipari szennyező anyagokkal lehetne őket egyenlővé tenni. Az USA mezőgazdasági bázisa azért instabil, mert a biotechnológiával előállított gabonafélék gigantikus monokultúráira támaszkodik, amelyek viszont a vegyi anyagok, növényvédő szerek és bányászott műtrágyák nagy mennyiségű bevitelére támaszkodnak? Igaz, hogy az egy hektárra jutó termelés meredeken emelkedett ezek miatt, de ez annak ellenére van így, hogy a felső talaj mélysége általánosan csökkent, az őshonos férgek és baktériumok elpusztultak, és a gyomok egyre jobban el...

A háborúk teremtették Rómát. A háborúk kiterjesztették az ország határait és gazdagságot hoztak, de egyben elvetették a pusztulás magvait is, különösen a Karthágó elleni három nagy háború, i. e. 264-146 között. Róma a földművesek köztársaságaként indult, ahol mindenkinek saját földje volt. A római hadseregbe csak földbirtokosként lehetett belépni; ez nagy megtiszteltetés volt, a csőcseléket nem vették fel. Amikor a köztársaságot veszély fenyegette - és a háborúk kezdettől fogva állandóak és megszakítás nélküliek voltak -, egy légiós öt, tíz vagy több évre is eltávozhatott. A felesége és a gyermekei, akik visszatértek a tanyára, esetleg kölcsönöket kellett felvenniük, hogy fenntartsák a dolgokat, aztán esetleg nem teljesítettek fizetési kötelezettséget, így a katonák gazdaságai lepusztultak, vagy a hitelezők vették át őket. És ha túl is élte a háborúkat, egy volt légióst amúgy is nehéz egy farmon tartani az ellenség fosztogatásával, kifosztásával és rabszolgasorba taszításával töltött é...

A rómaiakhoz hasonlóan minket is állítólag a törvények irányítanak, nem az emberek. Rómában a törvények a 12 táblával kezdődtek i. e. 451-ben, amelyek kevés előírást tartalmaztak, és elég egyszerűek voltak ahhoz, hogy bronzba véssék őket, hogy mindenki láthassa. A szokásjog különálló gyűjteménye a perekből alakult ki, amelyeket néha a fórumon, néha a szenátusban tartottak. Amikor a jog rövid és egyszerű volt, a "Ignorantia juris non excusat" (a jog ismerete nem mentség) mondásnak volt értelme. De ahogy a kormány és a törvényhozás egyre nehézkesebbé vált, a mondás egyre nevetségesebbé vált. Végül Diocletianus alatt a jog teljesen önkényessé vált, és mindent a császár rendeletei alapján tettek - ezeket ma végrehajtási rendeleteknek nevezzük. Diocletianust már többször említettem. Igaz, hogy az ő drákói intézkedései tartották össze a birodalmat, de Rómának a megmentése érdekében el kellett pusztulnia. Ahogy az Egyesült Államokban, Rómában is a törvényhozás és a szokásjog fokozat...

Mint azt néhányan tudják, az ókori történelem rajongója vagyok. Úgy gondoltam, érdemes lenne megvitatni, mi történt Rómával, és ennek alapján mi fog történni az USA-val. Spoiler alert: Van néhány hasonlóság az USA és Róma között. De mielőtt folytatnánk, kérem, foglaljanak helyet kényelmesen. Ez a cikk szükségszerűen pontosan azokról a dolgokról fog szólni, amikről soha nem szabadna beszélni - vallásról és politikáról -, és azt fogja tenni, amit soha nem szabadna, nevezetesen rosszat mondani a hadseregről. Jó okunk van arra, hogy inkább Rómát nézzük, mint bármely más civilizációt, amikor megpróbáljuk megnézni, merre tart az Egyesült Államok. Mindenki tudja, hogy Róma hanyatlott, de kevesen értik, miért. És azt hiszem, még kevesebben értik meg, hogy az USA most ugyanezen az úton halad, nagyjából ugyanazokból az okokból, amelyeket rövidesen megvizsgálok. Róma 107 körül érte el katonai ereje csúcsát, amikor Traianus befejezte Dácia (a mai Románia területe) meghódítását. Dáciával a birodalo...

Ahogy az ókor átadta helyét a modern történelemnek, a vallási hatalmi struktúra a megismerés autokráciája, azaz a "tudományos diktatúra" irányába tolódott el. Az uralkodó osztály finoman és gyorsan magához ragadta a tudomány feletti ellenőrzést, és azt "ismeretelméleti fegyverként" használta a tömegek ellen. Ez a cikk megmutatja, hogy ennek a "tudományos diktatúrának" a története és háttere egy összeesküvés, amelyet a szabadkőművességben gyökerező darwinizmus történelmi sodra hozott létre és irányított mikromenedzseléssel.     AZ ISMERETELMÉLETI KARTELL Daniel Pouzzner "A modern politikai hatalom architektúrája" című könyvében felvázolja az elit által az uralmuk fenntartására alkalmazott taktikákat. Ezek közé tartozik:   "A megismerhető feletti látszólagos ellenőrzés azáltal, hogy az intézményesen akkreditált tudományt az igaz megértéshez vezető egyetlen útként forgalmazzák" . Az uralkodó osztály tehát arra törekszik, hogy elriassza a f...

  Akik azt gondolják, hogy ebben a világban spontán történnek dolgok és az események véletlenszerűen következnek be annak megfelelően, hogy melyik ország kormánya éppen mit és hogyan cselekszik, az sajnos téved. Akik ismerik a mélyebb történelmet, mert szánnak időt annak kutatására, figyelnek azokra a részletekre is, amikre a mainstream oktatás nem fektet hangsúlyt, azokat nem olyan könnyű átverni, mint a Q híveket. Akik pedig ennél is tovább mennek és leásnak a mélyére, a józan paraszti eszüket használva képesek elengedni a tanult dogmákat, azok pontosan tisztában vannak azzal, hogy a világunk egy minden részletében pontosan megtervezett és irányított világ. Ráadásul régóta. Véletlenek nincsenek, a történelem tervezett és pontos menetrendet követ. Világszintű változásokra, társadalmi rendszerek átalakítására megvannak az adott sémák, amiket rendszeresen fel lehet használni. Az emberi psziché egyik leggyengébb pontja a hiszékenység és a feledékenység. Ezekre alapozva az embert gyak...