Az Új Világrend eredete, 11.rész

 

Az Új Világrend eredete

11.rész

Kr.u. 1689 - Nagy-Britannia és a City of London

Orániai Vilmos, azaz III. Vilmos hatalomra kerülésével Nagy-Britannia válik az Új Világrend vezető és pénzügyi központjává. Nagy Britannia és a Vatikán közti szoros együttműködésére szerződések köttettek. A Bank of England megalapításával (1694) átveszik azokat a Templomosok által kifejlesztett banki stratégiákat, amiket Velence, majd Amszterdam is sikerrel alkalmazott.

 

Nos, bővebben, hogy érthető legyen, milyen ügyesen vette kézbe ez a pénzügyi háttérerő a Brit Birodalmat és hozta létre City of London-t, a pénzvilág mai napig ismert központját:

Történelemből úgy tanítják, hogy Anglia ekkor vált alkotmányos királysággá az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat (Bill of Rights) útján, amivel lehetővé vált korlátozni a király hatalmát, ugyanakkor védelmezi és biztosítja az egyéni szabadságjogokat. A tényleges hatalom a lakosság által megválasztott képviselők és a parlament kezében van. Ők hozzák a törvényeket, amiknek a végrehajtása a kormány feladata. A kormányt a miniszterelnök vezeti. A bíróságok pedig függetlenek, ők ellenőrzik a törvények betartatását.

 

Mindenhol azt oktatják, hogy ez volt az a politikai mintarendszer, amit más országok is átvettek és megvalósítottak.

 

Az 1689-es Jognyilatkozat azonban pont ennek a pénzügyi és gazdasági háttérhatalomnak az abszolút hatalomra kerülését jelentette és adott annak kezébe egy sokkal nagyobb hatalmat, amit ki tudott terjeszteni a világra, nem volt útjában semmilyen akadály.

 

Nagy-Britannia Cromwell uralkodása alatt ugyanis egy katonai diktatúrává vált. Cromwell legyőzte Hollandiát, leverte az ír és skót felkeléseket. A tengerek feletti uralmát kiterjesztette. Cromwell diktatúrája természetesen nem volt népszerű és halálával visszaállították a királyságot, de a hatalomba visszahívott I. Károly utódai újfent korlátlan hatalmat akartak, amit a nemesség nem fogadott el és 1688-ban a trónt üresnek nyilvánítva, azt felkínálták az Orániai–Nassaui-házból származó Orániai Vilmosnak, aki Hollandia tartományainak többsége felett uralkodott. 

 

Ne felejtsük, hogy Amszterdam ebben az időben már a Fekete Nemesség és a világ pénzügyi központja volt, miután Velencéből áthelyeződött. Orániai Vilmos, mint ennek az erőnek az embere, aki ráadásul rokonságban állt az angol királyi családdal - hiszen a felesége az elűzött angol király leánya volt - elfogadta a trónt és III. Vilmos néven lépett hatalomra.

 

III. Vilmos a trónra lépésével lemondott a hatalma egy részéről, amit megosztott a Parlamenttel a Bill of Rights nyilatkozattal. 1694-ben City of London-t szuverén állammá nyilvánította, így a Bank of England magántulajdonba került. A Királyi Chartát a Bank of England, azaz a bankárok tulajdonában lévő magánintézménynek adja. Ez megalapozta a Holland Köztársaság és a Bank of Amsterdam központi szerepének angol nyelvű átvételét a 18. századi globális kereskedelemben.

 

City of London - a pénzügyi kizsákmányolás központja

Az Egyesült Királyság valódi hatalmi központja nem a Westminsterben vagy a Buckingham-palotában található, hanem a City of London-ban. Ez a szuverén pénzhatalmi központ és állam ellenőrzi a Bank of England-ot, az Egyesült Államok Federal Reserve Bankját, a Világbankot és az EU-t.

 

City of London hatalmát a „Korona” (Crown) tartja, amely nem azonos az angol királyi családdal. A királynőnek ahhoz, hogy beléphessen City of London-ba, hivatalosan meg kell kérnie a Lord Mayor engedélyét, aki a Temple Bar-ban fogadja. A "Korona" maga a Bank of England igazgatósága, amely a vatikáni "Order of the Garter" rendje révén ellenőrzi magát a brit parlamentet!

 

A gyarmati rendszerben a koronagyarmatok is ehhez a banki hatalomhoz tartoztak és nem magához Nagy-Britanniához. Semmi közük nem volt az angol koronához, hiszen a Korona Birodalom egy másik birodalom volt. A koronagyarmatok elképesztő hasznát is ez a bankárkaszt fölözte le, aki ma is uralja a világot. 

 

Az egész világot a Korona, a City of London uralja, és a koronagyarmatok között van Afrika, Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok is. A Korona Birodalom hatalma a kereskedelmi jogon (vagy a nemzetközi tengerjogon vagy a szerződésjogon) alapszik. Ez a jog nem vonatkozik a „szuverén és szabad férfiakra és nőkre”.

 

A City of London érinthetetlen, bűnszervezetként működő offshore-hálózat, melynek segítségével kifosztották a gyarmatokat és a világ vagyonának több, mint fele vándorolt ezekhez a titkolt csoportokhoz. Olyan szervezettel bástyázták körül magukat, ami rendkívül szilárd és átláthatatlan és amely háttérhatalom szóvivőiként és végrehajtóiként működnek maguk a politikusok is!

 

Ma a világ offshore vagyonának fele brit fennhatóságú területeken rejtőzködik és ezzel Nagy-Britannia és függőségei a nemzetközi pénzügyek legnagyobb lebonyolítói.

London obeliszk (más néven Kleopátra Tűje): a Temze folyó partján található obeliszket 1878-ban Londonba szállították és Victoria királynő alatt állították fel. Az obeliszk eredetileg On egyiptomi városában, vagy Heliopolisban (a Nap városában) állt. A templomos lovagok földje kiterjedt a Temze ezen részére, ahol a templomosoknak saját dokkjuk volt. Az obeliszk mindkét oldalát szfinx veszi körül, több szimbolizmus az ókori világba nyúlik vissza.

 

"Színház az egész világ" - William Shakespeare